Budapesten köszöntötte a tavaszt az easyJet

Jópofa kezdeményezéssel rukkolt elő az easyJet - az a légitársaság, amelyik egyébként nem szállt be a Malév utáni hiénaharcba. Rendhagyó installációval lepték meg a járókelőket Budapesten: az 500 korallvirág másfél óra alatt az arra sétálóké lett.

Fehér és narancssárga korallvirágokból formázták meg az easyJet logóját az Akvárium Klubnál. Mintegy 1,5 óra leforgása alatt elfogyott az 500 virág, amit a 10 m2-es pultról ingyen vihettek el a járókelők. A különleges marketingakciónak számító flowerbrandinget egyébként Magyarországon használta először a légitársaság.

Repülő kutyáknak rendeznek EB-t Budapesten

Néhány éve még alig ismerték őket, ma viszont már sztárok a frizbis kutyák. Nem véletlenül, hiszen itthon és számos európai és világversenyen is bizonyították a magyar versenyzők, hogy kutyasportban is az élmezőnyben vagyunk. A júniusi, első Európa-bajnokságnak Budapest ad majd otthont, ahol korra, nemre, fajtára való tekintet nélkül versenyeznek a négylábú sportolók. A lényeg a gyorsaság és az ügyesség, és hogy egy korong se érjen földet. A repülő kutyák és gazdáik június 16-17-i Dog Chow DiscDogathon versenyén öt izgalmas számban mérik össze tudásukat a Telekom Gyerek Szigeten.

A júniusi verseny dobogósai nemcsak Európa-bajnoki éremmel gazdagodnak, de egyben az amerikai világversenyre is kvalifikálnak. Idén más okból is nagy a rangadó tétje, 2012-ben először hirdetik meg a Dog Chow Ösztöndíjat, amely a legeredményesebb frizbis páros számára biztosítja a kiutazást a szeptemberi amerikai világbajnokságra. Hajrá kutyák!

A britek kedvence lett Budapest

Úgy tűnik, hogy a tőlünk nyugatra élők egyre szívesebben veszik célba Budapestet. No nem mintha sokat tettünk volna ezért az utóbbi időben, inkább a válság és az utazás szeretetének fura párosa sarkallja arra a briteket, hogy ide tervezzék kiruccanásaikat. A most napvilágot látott, Post Office Travel Money felmérése igazolja ezt, hiszen miközben a font erősödik, a környező európai országok pénzneme viszont jobbára gyengül, ezért olcsóbbak lettünk mi is a szigetország lakói számára.

Mint a felmérésből kiderül, Budapesten lehet a legolcsóbban enni, ha pedig egy hétvége kiadásait nézzük, akkor másodikok vagyunk a listán. Míg a listavezető Rigában 121,47 fontba kerül a kaja-pia, szállás, városnézés, addig nálunk 129,72 fontot kell fizetni mindenért, köszönhetően annak, hogy a font 19,5 százalékkal többet ér nálunk, mint egy évvel korábban.

Szóval a forint zuhanásának egy dolgot mégiscsak köszönhetünk: csak jönnek és jönnek a turisták.

Hantás Flórát tessék!

Mint valami titkos mesevilág, olyan. A Farkasréti temetőtől a Sasadi útra lépve egy tüneményes kert közepén áll az Auguszt Cukrászda épülete. A régimódi kiszolgálás, a kézzel készített sütemények, a békebeli enteriőr magáért beszél, ezt koronázza meg a családi cukrászat hangulata. Az alapító, Auguszt Elek 1870-ben kapta meg az első cukrászati engedélyt, azóta generációról generációra öröklődik a titok. Ma a hölgyeké a főszerep: az Auguszt-lányok gondos munkáját dicséri a budapesti három cukrászda.

Az én kedvencem nem véletlenül az Auguszt Pavilon, a város nyüzsgésétől távol felüdülés a házi limonádét kortyolni, és persze a mennyei, lágy, krémes és gyümölcsös Hantás Flóra is ellenállhatatlan.

15 test, 200 testrész: feltárva

A VAM Design Center ad otthont a világ egyik leglátványosabb és leglátogatottabb kiállításának, a BODIES Revealednek. Korábban sok támadást kapott az utazótárlat, hiszen az ellenzői azt feszegették, hogy kínai kivégzett foglyokat vonultatnak fel. Nem véletlen tehát, hogy Stephen Shaw, a Premier Exhibition igazgatója a sajtótájékoztatón és a kiállítás megnyitóján is hangsúlyozta, hogy minden test igazolhatóan, legálisan, dokumentálhatóan került hozzájuk, nincs köztük egyetlen kivégzett ember sem. Sőt mindegyik, még életében hozzájárult ahhoz, hogy testét kiállítsák.

A szervezők egyik célja az emberi test megismerésén túl, hogy felnyissák a szemünket, és a látottakat követően igyekezzünk egészségesebben élni. Ezen a tárlaton szembesülnünk kell azzal,hogy a nem megfelelő életmódnak milyen látható – és rendkívül ijesztő – következményei vannak a testünkben.

Most 1700 négyzetméteren, 9 teremben, kilenc furgonnal érkezett 15 testet és több mint 200 testrészt, egészséges és beteg szervet tekinthetünk meg. A világon eddig egyébként 28 millióan voltak kíváncsiak a testekre, négy éve, amikor először állomásozott Magyarországon a tárlat, akkor 300 ezren szembesültek az emberi test valóságával. Idén július 31-ig látható a BODIES Revealed, ahol háromhetente egy-egy betegség területről orvos-professzorok tartanak előadást, akiktől kérdezni is lehet. Így aki kifejezetten egy betegségre, annak jellemzőire kíváncsi, időzíteni tudja látogatását.

Arriba, arriba!

Friss, egészséges, finom. Mexikói. Megfizethető. Környezetbarát.

Röviden így foglalnám össze a Széna téren lévő Arriba Taqueria világát. A mexikói finomságokat kínáló gyorsétterem (melyből egyébként az Oktogonnál is találni egyet Budapesten) vegetáriusoknak és húsimádóknak is kínál nyalánkságot. Engem az avokádó őrületem csábított ide, de azóta rabja lettem a Poppersnek, ami jalapeno paprikába töltött sajt, rántva. Itt aztán lehet mindent tunkolni (salsák és guacamole hegyek), és csak tudj választani a széles kínálatból, amivel megtöltheted a burritódat vagy a quesadilládat. A magamfajta vega 1200 forintból degeszre eszi magát csupa-csupa olyan ételből, amiben nincs mesterséges tartósítószer vagy adalékanyag.

A környezet vidám és barátságos, és még inkább azzá teszi, hogy figyelmet fordítanak a természet tudatos óvására. Az eldobható poharak kukoricakeményítőből, a zacskók és minden nyomtatott cucc újrahasznosított papírból, az elviteles dobozok nádcukorból készültek (és ez utóbbiak mikrózhatók is). A taveriába betérőket pedig igyekeznek is a környezettudatosságra tanítani: amikor visszaviszed a tálcádat, a falon lévő piros nyilak mutatják, minek hol a helye. Arriba, arriba!

Bubira fel!

A közbringa hamarosan Budapesten sem lesz ismeretlen fogalom. A Budapesti Közlekedési Központ ígérete szerint akár már jövőre megvalósulhat a közösségi kerékpározási program, melynek keretében 74 fővárosi biciklitárolóban lesz elérhető az 1000 kétkerekű. A pesti oldalon a Nagykörúton és a Városligeten belül, Budán pedig a Vízivárosban, a dél-budai egyetemi negyedben és a Margitszigeten lesznek a bubi pontok.

A következő időszakban egyébként még inkább kerékpárosbaráttá teszik a fővárost: a főutakon és a hidakon javítják a tekerés feltételeit, ahol lehet, ott pedig megnyitják a buszsávokat a bringásoknak. Terveznek újabb biciklitárolókat és azt is tervbe vették, hogy a csomópontok forgalmi rendjét módosítják a két keréken közlekedők szempontjait figyelembe véve.

Tervezett bubi pontok

Vértálak, sétabotok és új ékszerkollekciók

Fotó: Műgyűjtők éjszakája

A kultúrának az éjszaka kedvez, ezt az is mutatja, mennyire népszerűek Budapesten a különböző művészeti éjszakák. Áprilisban a műgyűjtőknek kedvez az éj, hiszen immár huszonegyedszer rendezik meg a budapesti belvárosi galéria negyedben a Műgyűjtők éjszakáját. Április 12-én, csütörtökön az V. kerületi Falk Miksa utcában és környékén 18 galéria tart kiállítás megnyitókat, tárlatvezetéseket, koncerteket, előadásokat és más eseményeket ezen az estén 17 és 24 óra között. Vértálak, sétabotok, új ékszerkollekciók, valamint Sallay, Makláry, Bondor, Romvári, Mohy, Reigl, Hantai, Fiedler. A Műgyűjtők éjszakájának összes programja továbbra is ingyenes.

Örkény 100

Fotó: MTI

Örkény. Egypercesek. Macskajáték. Tóték. Latinovits.

Csütörtökön megkezdődött az Örkény István emlékév, melynek nyitánya a Mi mennyi – Örkény István százéves című kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol az író műveinek jellegzetes hangulatát interaktív eszközökkel idézik meg a szervezők.

Esterházy Péter a megnyitóbeszédében túlélőgyakorlatoknak nevezte Örkény írásait. Mint fogalmazott, nem azért hogy elfedjék, elvicceljék a brutalitást, hanem ellenkezőleg, „törékenységükben, akár nagyvonalúságukban megmutassák azt”. Az író az egyperceseket „világszabadalomnak” nevezte.

A centenáriumi emléktárlat két részre tagolódik, az első Örkény életpályáját mutatja be a születéstől az írói beérkezésig, a Tóték és a Macskajáték színházi bemutatója utáni világhírnévig. A kiállítás második része az írói világot idézi meg. Ide egy tükrös ajtón keresztül lehet belépni, odabent a Tótékra emlékeztető dobozok, interaktív eszközök idézik fel Örkény jellegzetes világlátását. Egy telefonfülke kagylóját felemelve például Örkény Istvánt hallhatjuk, amint egyik írását olvassa fel. A Tótékat idéző kerti vécében pedig az ismert filmadaptáció részletei futnak.

A pénz viszont itt is beszél. Legalábbis ez derült ki abból, amit a megnyitón a múzeum főigazgatója, E. Csorba Csilla mondott. Megjegyezte, a kiállítás szervezését pénzügyi problémák nehezítették, ám ezeket maga az író „oldotta meg”, hiszen a költséges üvegtárlók helyett a papírdobozokból építhették fel az installációkat. E. Csorba Csilla szerint a tárlat méltó Örkény Istvánhoz, hiszen a könnyedség árad belőle, miként az író műveiből is.

Hídfőre festették a Nemzet Színészeit

Fotó: BKK.hu

Alig 10 nap alatt született az a faldekoráció, amely a Nemzet Színészeit örökíti meg a Rákóczi híd pesti hídfőjénél. A 60 méter hosszú, 4 méter magas falfelületre azon művészek portréi kerültek fel, akik már nincsenek köztünk. A Suppré-Neopaint csoport Komlós Juci, Lukács Margit, Agárdy Gábor, Bessenyei Ferenc, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc arcképét festette meg (minden alkalommal kérve az örökösök és fotóművészek hozzájárulását). Csupán Darvas Iván arcképe hiányzik a gyűjteményből, mivel a művész özvegye nem járult hozzá a portréfestéshez. Kár.

Nosztalgia a villamoson

Hétfőn még régi idők emlékeit idézheti meg a BKV segítségével az, aki a 99 éves favázas nosztalgia villamoson tesz egy kört a 2-es villamos vonalán.

Fotók: MTI

Sokadalom esőben

Tegnap kifogtam a nagy esőzést a Várban, amikor kíváncsian útba ejtettem a Budavári Húsvéti Sokadalom névre keresztelt eseményt. Alapvetően nagyon kedvelem az ilyen jellegű vásárokat, de egyre inkább mérgelődöm, amint beljebb kerülök a forgatagba (ami jelen esetben aligha nevezhető forgatagnak, hiszen a szeles, esős időre való tekintettel alig százötven ember lézengett). Dühöm alapja pedig egyrészt az elszállt belépti díj: erre a vásárra felnőtteknek 1600, gyerekeknek pedig 800 forint a beugró. Ki sem számolom, hogy ha egy család látogat ki, akkor mennyit költenek (akkor is, ha a családi belépő 2 felnőttnek és 3 gyereknek kedvezményesen 4500 forint, amiért még egy apró vásárfia sem jár).

A másik gondom ezekkel a sokadalmakkal, hogy a szervezők szerintem nem gondolják át kellően. Gyakorlatilag mindegy, hogy mi az apropó, ugyanazokat a bódékat látod egy húsvéti, mint egy szüreti fesztiválon. Értem én, hogy az árusok helyfoglalási díja is kell ahhoz, hogy megérje egy-egy ilyen rendezvényt megvalósítani, na de kérem szépen. Imádom a kürtös kalácsot és az ékszereket, a marcipánt meg a pálinkát, de a tematikus megvalósítás talán még több embert vonzana, és hangulatossá is tehetné magát a húsvétot. Nem láttam egyetlen kézműves nénikét, húsvéti szokásokkal foglalkozó árust, viszont nagyon örültem a kihelyezett antikváriumnak, ahol van mit mazsolázni a könyvkedvelőknek (bár megjegyzem, hogy jóformán csak az eső idejére húzódtak be a könyves sátor alá a nézelődők).

Élvezetes viszont a színpadi produkció, ahol reggeltől estig aprók és nagyok ropják a néptáncot, énekelnek és vigadnak. Tegnap ugyan meglehetősen sajnáltam a néptáncoló gyerekeket, akik nyilván heteket gyakoroltak a várbeli fellépésre, de a szeszélyes áprilisnak köszönhetően jószerivel csak a szüleik tapsoltak nekik a pódium előtt.

Kisnyúl

Fotó: MTI

Kisnyúl cserél gazdát húsvét előtt egy budapesti piacon - kép és képszöveg by MTI. Talált, süllyedt. No comment.

Magyar Húsvét

Fotó: MTI

Ez a címe a héten a Várnegyed Galériában nyílt, Rieger Tibor szobrászművész alkotásait felsorakoztató kiállításnak. A kiállítás címadó műtárgya, a Magyar húsvét úgy keletkezett, hogy Osztovits Levente műfordító, irodalomtörténész síremléke készítése közben lepattant egy nagy kődarab, amely hasonlít a Kárpát-medence formájához. A művész egy kavicsbányában talált egy hatalmas, tojás alakú követ, ezt a Kárpát-medence formájú kő közepére helyezte és a tojásra fémkoszorút tett

A tárlat május 5-ig tekinthető meg.

Zsiráfborjú született

Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert

Mindig izgatott leszek, ha az állatkerti születésről hallok. Már az maga a csoda, hogy fogságban, egészen más éghajlaton is élnek állatok, az meg még inkább, ha gyarapodik az állatbanda. Tegnap a Fővárosi Állat- és Növénykert  szolgált örömhírrel: 6 héttel az előző zsiráf megszületése után Ingrid, a csapat másik nősténye is világra hozott egy életerős utódot. Az újszülött nőstény zsiráf körülbelül 168 centiméteres fejbúb magassággal született (éppen 2 centivel magasabb nálam az apróság).

Az anyazsiráfnak ez az első borja, és ehhez mérten kissé zavarban is van - állítja az Állatkert közleménye. A gondozók így kénytelenek voltak letakarni azt az ablakot, amelyen keresztül az érdeklődők betekinthettek a "szülőszobába", mert máskülönben az anya nem szoptatná rendesen a kicsit. Amint kiszsiráf megerősödik, a nagyközönség is láthatja majd.

A most született csöppségnek egyébként ugyanaz a papája (Jonas), aki a másfél hónappal ezelőtt született borjé. Szép kis bigámia a szülők részéről...

A Fővárosi Állat- és Növénykertben egyébként 4 felnőtt, szülőnek alkalmas zsiráf van: 1 pasira jut 3 csaj. Ez pedig - idézem a közleményt - "lehetővé teszi, hogy rendszeresen, minden évben szülessenek zsiráfok". Ennek érdekében a már korábban itt élő, Santana nevű nőstény mellé 2004 őszén fiatal hímet szereztek be, 2008-ban pedig - a zsiráfok jelenlegi, a korábbinál nagyobb befogadóképességű férőhelyének elkészülte után - két fiatal nőstény is érkezett a prágai állatkertből. Jonas és Santana frigyéből eddig két utód született, a fiatalabb, prágai születésű nőstények azonban csak a közelmúltban érték el az ivarérettséget. Az intézmény történetében eddig összesen 27 zsiráfborjú született, 1985-ben és 2002-ben pedig két-két zsiráf is napvilágot látott.

Mit viseltünk 1116 éven át?

A honfoglalástól napjainkig követi végig a hazai viselettörténet fontos állomásait A magyar divat 1116 éve című album, amely a Gombold újra! Divat a magyar öltözéktervezési pályázatot lezáró egész napos rendezvény alkalmából jelent meg.

A 256 oldalas, mintegy 200 divatrajzot, korabeli fénykép, plakát és múzeumi tárgy képmásával illusztrált könyv a magyar és a népviselet történelmi változásain kalauzol végig. Olyan kérdésekre keres többek között választ, mint hogy lehet-e divatnak nevezni a honfoglalás kori viseletet, hányszor volt Budapest divatközpont, és milyen volt a divat helyzete a szocialista tervgazdálkodás keretei között. A könyv szerzői Szűcs Péter és F. Dózsa Katalin több mint százéves hiányt pótoltak, hiszen utoljára 1904-ben jelent meg a témában hasonló volumenű képes album.

A mintegy kétszáz gyönyörű divatrajz, korabeli fénykép, plakát és múzeumi tárgy képmásával illusztrált vaskos divatanyag a magyar viselet és népviselet történelmi változásain kalauzolja végig az olvasókat, és megismerteti őket az európai divat magyarországi hatásával. A könyv érdekes és izgalmas kérdésekre ad választ: lehet-e divatnak nevezni a honfoglalás kori viseletet, hányszor volt Budapest divatközpont, és milyen volt a divat helyzete a szocialista tervgazdálkodás keretei között. 

Munkácsy Bécsben

Fotó: MTI

A Künstlerhausban berendezett, Munkácsy - Magic and Mystery című, múlt héten nyílt tárlata 60 festményt és 40 más műtárgyat vonultat fel. A kiállítás anyaga jelentős részben két gyűjteményből: Pákh Imre Egyesült Államokban élő műgyűjtő, illetve a Magyar Nemzeti Galéria állományából került ki. 

Látható többek között a monumentális Krisztus-trilógia, valamint a Rőzsehordó nő, a Siralomház és a Poros út című festmények is. Bár életében a festőművész több jelentős képét is bemutatták Bécsben, ez az első alkalom, hogy Munkácsy művészetének ilyen átfogó keresztmetszete látható Ausztriában. A kiállítás különlegessége a Magyar Nemzeti Galéria közlése szerint az is, hogy először látható külföldön együtt a három bibliai tárgyú, nagyméretű festmény.

Tormay Cécile a Rókus előtt

Fotó: MTI

Alig néhány napja új szobrot avattak fel Budapesten, méghozzá Tormay Cécile írónőét. R. Törley Mária szobrászművész munkája a Szent Rókus Kórház előtti parkban kapott helyet.

Az írónő anyai dédapja egyébként a Lánchíd építésében volt Széchenyi István munkatársa. Tormayt külföldön jobban ismerik mint itthon, első sikeres regénye, az Emberek a kövek közt angolul, németül, olaszul, franciául és svédül is megjelent. Szintén több nyelven látott napvilágot a Régi ház, amelyért Tormay elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját.

Mindamellett,hogy a politikával is kacérkodott (ő volt az alapítója a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének), a pikantéria végigkísérte életét. Férfiak és nők körében egyaránt pletykára adott okot a sajtóbotrány, amely leszbikus kapcsolata miatt hozta szóba Pallavicini Eduardina grófnővel. Tormay a rágalmazási pert megnyerte (Horthy Miklós lépett közbe), de a női nemhez kötődő érzelmei kapcsán örökre a szóbeszéd alanya maradt (mint ismeretes, egy olasz nővel tizenöt éven át volt boldog, majd pedig Mátraházán élt egy grófnéval).

Play Rubik

2017. Rubik-kocka formájú múzeum. Hoppá!

A minap jelentették be, hogy létrehoznak egy múzeumot a nagy magyar szellemi teljesítmények bemutatására, méghozzá egy Rubik-kocka formájú épületben, várhatóan a Rákóczi híd budai hídfőjénél. Az ötlet attól a Radnai Pétertől származik, akit a közlemények a Playboy korábbi főszerkesztőjeként emlegetnek, de akiről tudni érdemes, hogy korábban a kereskedelmi televíziózás producereként volt ismert, február óta pedig a Ringier televíziós produkciós vezetője. Szóval lényeg a lényeg, hogy Orbán Viktort többen is óva intették a Radnaival való együttműködéstől (o tempora, o mores), de a miniszterelnök a féltői kapcsán nem volt rest megjegyezni, hogy ő bizony már látott olyat, amilyet a Playboyban is lehet. Húha, milyen szépen elkanyarodtunk Rubiktól a Playboyig.

Szóval Radnai fejéből kipattant az ötlet, s ahogy Orbán most fogalmaz, az új múzeum bizony a 21. századi magyar újjászületés szimbóluma lesz. Rubik Ernő aláírta a szándéknyilatkozatot, s hozzájárult, hogy a felépítendő épület alapjául a védettséget élvező kocka motívum szolgáljon. 

Elsötétültünk

Tegnap este a Föld órája programhoz csatlakozva Budapest is elsötétült este 8-tól. Kialudtak a fények, meggyúltak a mécsesek a városban, de nem csupán a fővárosban, hanem még 80 magyarországi településen. Összesen 147 ország csatlakozott az eseményhez, melynek célja elsősorban a figyelemfelkeltés. Fotók: MTI

Árvácska a Sándor-palota előtt

Fotó: HVG.hu, Stiller Ákos

Péntek este - amikor mint egy kolléganőm írta, úgy ürültek ki Budapest utcái, ahogy az Onedin család óta soha - elhangzott az interjú. Volt, aki otthon, akadt, aki kocsmák borgőze fölött várta az elnöki beszédet. Európa újra ránk szegezte tekintetét. Alig néhány perccel ezt követően már róttam a várost. Látni akartam az arcokat, hallani a hangokat.

A belvárosban csapatostul álltak a rendőrök. Mindenütt. Fiatal egyenruhások készenlétben, Budapest morajlását megtörték a szirénák. Végighajtottam a fontosabb pontokon, majd felsétáltam a Sándor-palotához. Az árvácskák között sátrakban üldögélő emberek, alig nyolcvan tébláboló. Kamerák kereszttüzében mindig hangosabbnak hallatszott a mondjon le. Csak álltam ott, és bámultam a klasszicista épületet. A maga végtelen csendességével. Előtte egy szem palotaőr nézett semmibe, néhány turista megbámulta az egybegyűlteket. De senki nem kérdezett semmit.

Az épület még az 1800-as évek végén kapott politikai színezetet. Az állam előbb kibérelte, majd megvásárolta, s Andrássy Gyula ötletére lett a mindenkori miniszterelnök lakhelye. Itt lakott Horthy, és itt lett öngyilkos Teleki Pál. Budapest ostromakor pedig javarészt megsemmisült az épület. Csak több évtized után, 1989-ben döntöttek a felújításáról. Az ok turisztikai jellegű volt: a döntéshozók úgy vélték, nem járja, hogy a siklóval a várba toppanó turisták egy romot pillantanak meg először. A külső renoválás megtörtént. Majd újabb évtizedes csend után az Orbán-kormány hozott határozatot a teljes körű helyreállításról. Az akkori elképzelések szerint a palota újra miniszterelnöki lakként szolgált volna, csakhogy Medgyessy Péter nem kívánt odaköltözni. Így esett meg, hogy kilenc éve a mindenkori köztársasági elnök otthona lett az immár Köztársasági Elnöki Hivatalként működő Sándor-palota.

A történelem ezen a péntek esti órán visszaköszön. Fiatalok jönnek-mennek. Bámészkodnak. Haladnak tova. A szél meg csak fúj rendületlenül, árvácskák százainak rázza-rázza színes fejét.

Budapest Timelapse 2012

Tavaly decemberben tette közzé az interneten Dancsó Péter a Budapest Timelapse 2012-t. Mostanában a politikai eseményekre tekintettel időnként újra fel kell szívnia magát az embernek ahhoz, hogy derűsen tekintsen a fővárosra. Dancsó Péter filmje azonban még ehhez is kiváló segítség.

A fiatal operatőr-vágó korábban éjszakai fényében láttatta a várost, most viszont a nappal-éjjel kontrasztja, a nyár-tél kettőse teszi még izgalmasabbá a filmet. A zene is remek választás: Jamin Winans Ink című filmjének három számából kevert egyet Dancsó. Nézni, hallgatni is öröm.

Éjjeli séta a Vadasparkban

Jópofa ötlettel állt elő a Budakeszi Vadaspark csapata. Azt kérdik a látogatóktól, hogy elég bátrak-e ahhoz, hogy benevezzenek egy éjszakai túrára. Az éjjeli vadszemlélésre bárkinek lehetősége van péntekenként, közvetlenül naplemente után (előzetesen persze jelentkezni kell), zseblámpával felszerelkezve.

Mint a vadaspark honlapján írják, az éjszakai túra ötlete onnan származik, hogy a kisragadozók napközben bizony szundítanak, de amint leszáll az éj, vadregényes életbe kezdenek. Ilyenkor aktív például Dagi és Stikli, a két szerelmes mosómedve; Szilveszter, a tartózkodó vadmacska; Büdi, a nyest. A friss jövevényről, Pupákról, a rókáról nem is beszélve, hát még a két borzról: Boni és Clyde éjjel alapos és szakszerű földmunkálatot folytatnak a kifutójukban. Aki nem hiszi, járjon utána!

Kőarcok

A Népszabadságban bukkantam a Kőarcok picinyke, ám annál lelkesebb csapatára. A mindössze három főből álló, elhivatott felfedező immár 6 éve igyekszik közösen megtalálni és megörökíteni a budapesti kőarcokat. A céljuk az, hogy képeik által megmutassák, mennyire fontos őriznünk a budapesti építészeti értékeket. "Az ember néha el is feledkezik arról, hogy a város élete nemcsak az emberek és autók tömege, nemcsak a zaj és szmog őrjítő ereje, hanem a sok szépséget tükröző város életében a kőarcok hallgatagságának különleges, távoli morajlása is élénken él. Ha hangtalanul, de szólnak hozzánk, figyelik lépteinket a házak kapui, ablakai felett meghúzódó, néhol kifejezetten félelmetes emberi, állati, démoni Kőarcok" - írják magukról honlapjukon. Eddig negyvenhét cím fölötti kőarcot örökítettek meg (a galériában számos európai alkotás is megtekinthető), vagy kaptak a hozzájuk hasonló érdeklődésű értékóvóktól. A fotókat végigböngészve azonban érdekes, hogy az alkotások többsége nem éppen barátságos, sőt inkább ijesztő. Annak nagyon örülnék, ha valami lelkes városismerő építész palánta elárulná nekem, miért ilyen félelmetes alakok tekintenek ránk a házakról... s tátják hangtalan üvöltésre magukat.

A Kisföldalatti

A Kisföldalatti. Igen. Gyermekkorom kedvenc járműve. Miért? Mert mindig úgy hittem, hogy egyenesen a világ közepére (a Hősök terére) visz. Apró termetű emberekre találták ki, legalábbis így gondoltam apró koromban. Ezt felnőttként alá is támasztottam magamnak, hiszen bár a 167 centit nem haladja meg méretem, ha egy velem egymagassal szembe találok leülni, akkor bizony a térdünk összeér.

A Kisföldalatti becsületes neve egyébként Millenniumi Földalatti Vasút, hú de hivatalos, be szép! S méltó is, hiszen ugyanakkor hálózta be a legszebb sugárút alatti teret, amikor a londoni metró is megvalósult. Csak mondanám a mai budapesti metró bővítőinek, hogy a Kisföldalattit bizony 3 év alatt kivitelezték. HÁROM. Kiírom nagybetűkkel, a miheztartás végett. No de politika ide, aktuális helyzet oda, ez a mi kis járművünk bizony immár tíz éve része a világörökségnek.

Tessék csak lemenni a peronokra, és megcsodálni. A mívességét, azt a máshoz nem viszonyítható hangját, s tessék megnézni a hatodik kerületi nénikéket, akik évtizedek óta ezzel közlekednek. Bámulatos élmény, hiába.

Nagy négyes

Egyre gyakrabban keresem fel a Belvárosi Színházat. A Zsinagóga mellett álló egykori filmszínházhoz engem ugyan kevés, anyámat annál több emlék köti. Egykor itt nézett meg minden fontos filmet, nagyapámmal egyetemben hetente visszatérő vendégek voltak itt. S amikor a Belvárosi Színházba jóanyámmal karöltve megyek, engem is elfog valami nosztalgikus érzés. Ha már nosztalgia, legyen könnyezős.

Elsők között a Nagy négyes című darabra neveztünk be. Ez bizony egykor ünnepelt operaénekesek szívhez szóló és humoros története, akik egy művészotthonban élnek. Itt tengeti mindennapjait a tenor, a basszus és az alt, mígnem egy szép napon beköltözik a szoprán is. Végre összeáll a nagy négyes, Verdi operájának, a Rigolettónak legendái. A Rigolettóhoz szép emlékek fűznek, egyik kedvenc operám - szintén anyámnak köszönhetően. A darab további történéseit nem árulom el, a lényeg, hogy Molnár Piroska, Vári Éva, Benedek Miklós és Szacsvay László Gálffi László nagyszerű rendezésében olyan alakítást nyújtanak, hogy még potyog a könny, amikor már nevetésbe fullad a hang. Mennyei.

3 millió forint egy Budapestről szóló könyvben

Úgy látszik, korunk népbetegsége, a kuponláz nem csupán a szórólapokon és a neten terjed, hanem immár a könyvek világában. Ezt bizonyítja, hogy az idén megjelent Kuponok Könyve - Budapest és Pest megye 2012 című kiadványban a kedvezményes vásárlásra buzdítják az olvasókat. A szerzők nem titkolják, hogy a Kuponok Könyvét azért jelentették meg, hogy kényelmesebbé tegyék a vásárlást, és megszabadítsák a könyforgatót a netes kuponvadászat borzalmaitól (ha van ilyen). Ajánlásuk szerint érdemes mindig a táskánkban tartani a kiadványt, hátha épp egy olyan étterembe megyünk be, ami a partnerük, vagy éppen egy frissítő masszázsra vágyunk. Csak fel kell ütni a kiadványt, és no lám: van kupon vagy nincs? A kötet egyébként több mint 300 kupont kínál több mint 3 millió forint értékben. Kíváncsi lennék, mennyit kell költeni ahhoz, hogy 3 milliós kedvezményt kapjunk. Üzleti fogásnak nem rossz! Kérdés, hogy ezért megéri-e kiadni egy 264 oldalas könyvet.

Luxusmustra Budapesten

Egyedülálló küldetésre vállalkozott egy nemrég megjelent könyv, a Luxushotel, Hungary szerzője, Kordos Szabolcs (aki nem mellesleg a Blikk újságírója). Bejutott a budapesti luxusszállodák diszkrét és zárt világába, ahol a titoktartás a legdrágább szolgáltatás, és gyakran az ember maga az árucikk. Az író hónapokat töltött az ötcsillagos ipar szorgos hangyáival és csúcsragadozóival, hogy megtudja, mi zajlik valójában a forgóajtón túl. Az informátorok előbb-utóbb megnyíltak: meséltek a sztárok vad partijairól, eltusolt politikai botrányokról, a lobbiban hallgatózó kémekről, a bogaras vendégekről, de nem feledkeztek meg saját szennyesük kiteregetéséről sem. Beszéltek, mert már túl sokat láttak ahhoz, hogy hallgassanak. Kordos Szabolcs könyvéből megismerhetjük a belvárosi luxushotelek életét a takarítónő, a boy, a recepciós és a menedzser szemszögéből. Beléphetünk velük a lakosztályokba és az alagsori folyosókra. Kiderül, hogy ez a világ romantikusabb, romlottabb és főként sokkal izgalmasabb, mint azt valaha gondoltuk volna. 

Gátra fel!

Ha hirtelen elegem lesz a városból, és a közelben keresek pihenőhelyet, akkor a Kopaszi gátat keresem fel. Autóval legfeljebb negyedórára van a belvárostól, és ha egészen besétálok, akkor elég messzire jutok a forgalom zajától. Szerencsére jó nagy a parkolója, melynek díja néhány száz forint, ezért az összegért viszont egész nap itt lehetek. 

Nagyon európai, hogy este bezár a gát, így megkímélik a vandalizmustól. Az viszont már kevésbé, hogy kutyát nem lehet bevinni. Persze, belátom, hogy nem mindenki tartja a városi létnek megfelelően négylábú kedvencét (azaz nem szedi fel utána a piszkát), de remélem, hogy nem csupán hiú ábránd a részemről, ha abban bízom, hogy idővel ez pozitívan változik majd.

Üzleti ebédekhez is kiválóan alkalmas a hely egyébként, különösen, hogy egyre több barátságos étterem és étkezde található itt. Az egyik első a Ponyvaregény volt, ahol a különleges étlap még mindig remek olvasnivalóul szolgál. Aki erre jár, ne hagyja ki a padlizsánkrémjüket és a grillezett kecskesajtot salátaágyon. A limonádé imádóit azonban óvatosságra inteném, a cukorsziruppal nem bánnak csínján a pult mögött.

Májusban nyílik a Varázshegy

Nem, most nem Thomas Mann regényéről van szó. Idén májusban végre megnyílik a látogatók előtt a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik legnagyobb beruházása, a Nagyszikla belsejében kialakított Varázshegy. 3200 négyzetméter, 17 terem ad majd teret annak, hogy óriás állatok modelljeit, különleges ősmaradványokat, élő kövületeket tekinthessünk meg. Ezek mellett kalandos játékoknak is otthont ad majd a Varázshegy, nemkülönben egy 3D mozi és szimulátor vetítőteremnek. Az itt futó kiállításoknak célja, hogy a földi élet színpadán valaha feltűnt különleges és gazdag életformákat mutassa be. Az állatkerti tájékoztató szerint egy húszméteres bálna és óriáskalmár várja majd a látogatókat, akik többek között jégkorszaki időutazáson is részt vehetnek majd.

Gyümölcsoltó Boldogasszony a Füvészkertben

A Füvészkertben mindig jó sétát tenni, és ilyenkor, a tavasz ébredésekor különösen szeretem figyelni, miként ébredezik az Illés utcai botanikus kert. A természetbarátok és gyakorló kiskertészek remek ötleteket leshetnek el jövő héten vasárnap. Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (amikor a katolikus egyház egyébként Jézus fogantatását ünnepli) elméleti és gyakorlati tanácsokat kaphat bárki a fák oltásához.