Nagy négyes

Egyre gyakrabban keresem fel a Belvárosi Színházat. A Zsinagóga mellett álló egykori filmszínházhoz engem ugyan kevés, anyámat annál több emlék köti. Egykor itt nézett meg minden fontos filmet, nagyapámmal egyetemben hetente visszatérő vendégek voltak itt. S amikor a Belvárosi Színházba jóanyámmal karöltve megyek, engem is elfog valami nosztalgikus érzés. Ha már nosztalgia, legyen könnyezős.

Elsők között a Nagy négyes című darabra neveztünk be. Ez bizony egykor ünnepelt operaénekesek szívhez szóló és humoros története, akik egy művészotthonban élnek. Itt tengeti mindennapjait a tenor, a basszus és az alt, mígnem egy szép napon beköltözik a szoprán is. Végre összeáll a nagy négyes, Verdi operájának, a Rigolettónak legendái. A Rigolettóhoz szép emlékek fűznek, egyik kedvenc operám - szintén anyámnak köszönhetően. A darab további történéseit nem árulom el, a lényeg, hogy Molnár Piroska, Vári Éva, Benedek Miklós és Szacsvay László Gálffi László nagyszerű rendezésében olyan alakítást nyújtanak, hogy még potyog a könny, amikor már nevetésbe fullad a hang. Mennyei.