Budapesten köszöntötte a tavaszt az easyJet

Jópofa kezdeményezéssel rukkolt elő az easyJet - az a légitársaság, amelyik egyébként nem szállt be a Malév utáni hiénaharcba. Rendhagyó installációval lepték meg a járókelőket Budapesten: az 500 korallvirág másfél óra alatt az arra sétálóké lett.

Fehér és narancssárga korallvirágokból formázták meg az easyJet logóját az Akvárium Klubnál. Mintegy 1,5 óra leforgása alatt elfogyott az 500 virág, amit a 10 m2-es pultról ingyen vihettek el a járókelők. A különleges marketingakciónak számító flowerbrandinget egyébként Magyarországon használta először a légitársaság.

Repülő kutyáknak rendeznek EB-t Budapesten

Néhány éve még alig ismerték őket, ma viszont már sztárok a frizbis kutyák. Nem véletlenül, hiszen itthon és számos európai és világversenyen is bizonyították a magyar versenyzők, hogy kutyasportban is az élmezőnyben vagyunk. A júniusi, első Európa-bajnokságnak Budapest ad majd otthont, ahol korra, nemre, fajtára való tekintet nélkül versenyeznek a négylábú sportolók. A lényeg a gyorsaság és az ügyesség, és hogy egy korong se érjen földet. A repülő kutyák és gazdáik június 16-17-i Dog Chow DiscDogathon versenyén öt izgalmas számban mérik össze tudásukat a Telekom Gyerek Szigeten.

A júniusi verseny dobogósai nemcsak Európa-bajnoki éremmel gazdagodnak, de egyben az amerikai világversenyre is kvalifikálnak. Idén más okból is nagy a rangadó tétje, 2012-ben először hirdetik meg a Dog Chow Ösztöndíjat, amely a legeredményesebb frizbis páros számára biztosítja a kiutazást a szeptemberi amerikai világbajnokságra. Hajrá kutyák!

A britek kedvence lett Budapest

Úgy tűnik, hogy a tőlünk nyugatra élők egyre szívesebben veszik célba Budapestet. No nem mintha sokat tettünk volna ezért az utóbbi időben, inkább a válság és az utazás szeretetének fura párosa sarkallja arra a briteket, hogy ide tervezzék kiruccanásaikat. A most napvilágot látott, Post Office Travel Money felmérése igazolja ezt, hiszen miközben a font erősödik, a környező európai országok pénzneme viszont jobbára gyengül, ezért olcsóbbak lettünk mi is a szigetország lakói számára.

Mint a felmérésből kiderül, Budapesten lehet a legolcsóbban enni, ha pedig egy hétvége kiadásait nézzük, akkor másodikok vagyunk a listán. Míg a listavezető Rigában 121,47 fontba kerül a kaja-pia, szállás, városnézés, addig nálunk 129,72 fontot kell fizetni mindenért, köszönhetően annak, hogy a font 19,5 százalékkal többet ér nálunk, mint egy évvel korábban.

Szóval a forint zuhanásának egy dolgot mégiscsak köszönhetünk: csak jönnek és jönnek a turisták.

Hantás Flórát tessék!

Mint valami titkos mesevilág, olyan. A Farkasréti temetőtől a Sasadi útra lépve egy tüneményes kert közepén áll az Auguszt Cukrászda épülete. A régimódi kiszolgálás, a kézzel készített sütemények, a békebeli enteriőr magáért beszél, ezt koronázza meg a családi cukrászat hangulata. Az alapító, Auguszt Elek 1870-ben kapta meg az első cukrászati engedélyt, azóta generációról generációra öröklődik a titok. Ma a hölgyeké a főszerep: az Auguszt-lányok gondos munkáját dicséri a budapesti három cukrászda.

Az én kedvencem nem véletlenül az Auguszt Pavilon, a város nyüzsgésétől távol felüdülés a házi limonádét kortyolni, és persze a mennyei, lágy, krémes és gyümölcsös Hantás Flóra is ellenállhatatlan.

15 test, 200 testrész: feltárva

A VAM Design Center ad otthont a világ egyik leglátványosabb és leglátogatottabb kiállításának, a BODIES Revealednek. Korábban sok támadást kapott az utazótárlat, hiszen az ellenzői azt feszegették, hogy kínai kivégzett foglyokat vonultatnak fel. Nem véletlen tehát, hogy Stephen Shaw, a Premier Exhibition igazgatója a sajtótájékoztatón és a kiállítás megnyitóján is hangsúlyozta, hogy minden test igazolhatóan, legálisan, dokumentálhatóan került hozzájuk, nincs köztük egyetlen kivégzett ember sem. Sőt mindegyik, még életében hozzájárult ahhoz, hogy testét kiállítsák.

A szervezők egyik célja az emberi test megismerésén túl, hogy felnyissák a szemünket, és a látottakat követően igyekezzünk egészségesebben élni. Ezen a tárlaton szembesülnünk kell azzal,hogy a nem megfelelő életmódnak milyen látható – és rendkívül ijesztő – következményei vannak a testünkben.

Most 1700 négyzetméteren, 9 teremben, kilenc furgonnal érkezett 15 testet és több mint 200 testrészt, egészséges és beteg szervet tekinthetünk meg. A világon eddig egyébként 28 millióan voltak kíváncsiak a testekre, négy éve, amikor először állomásozott Magyarországon a tárlat, akkor 300 ezren szembesültek az emberi test valóságával. Idén július 31-ig látható a BODIES Revealed, ahol háromhetente egy-egy betegség területről orvos-professzorok tartanak előadást, akiktől kérdezni is lehet. Így aki kifejezetten egy betegségre, annak jellemzőire kíváncsi, időzíteni tudja látogatását.

Arriba, arriba!

Friss, egészséges, finom. Mexikói. Megfizethető. Környezetbarát.

Röviden így foglalnám össze a Széna téren lévő Arriba Taqueria világát. A mexikói finomságokat kínáló gyorsétterem (melyből egyébként az Oktogonnál is találni egyet Budapesten) vegetáriusoknak és húsimádóknak is kínál nyalánkságot. Engem az avokádó őrületem csábított ide, de azóta rabja lettem a Poppersnek, ami jalapeno paprikába töltött sajt, rántva. Itt aztán lehet mindent tunkolni (salsák és guacamole hegyek), és csak tudj választani a széles kínálatból, amivel megtöltheted a burritódat vagy a quesadilládat. A magamfajta vega 1200 forintból degeszre eszi magát csupa-csupa olyan ételből, amiben nincs mesterséges tartósítószer vagy adalékanyag.

A környezet vidám és barátságos, és még inkább azzá teszi, hogy figyelmet fordítanak a természet tudatos óvására. Az eldobható poharak kukoricakeményítőből, a zacskók és minden nyomtatott cucc újrahasznosított papírból, az elviteles dobozok nádcukorból készültek (és ez utóbbiak mikrózhatók is). A taveriába betérőket pedig igyekeznek is a környezettudatosságra tanítani: amikor visszaviszed a tálcádat, a falon lévő piros nyilak mutatják, minek hol a helye. Arriba, arriba!

Bubira fel!

A közbringa hamarosan Budapesten sem lesz ismeretlen fogalom. A Budapesti Közlekedési Központ ígérete szerint akár már jövőre megvalósulhat a közösségi kerékpározási program, melynek keretében 74 fővárosi biciklitárolóban lesz elérhető az 1000 kétkerekű. A pesti oldalon a Nagykörúton és a Városligeten belül, Budán pedig a Vízivárosban, a dél-budai egyetemi negyedben és a Margitszigeten lesznek a bubi pontok.

A következő időszakban egyébként még inkább kerékpárosbaráttá teszik a fővárost: a főutakon és a hidakon javítják a tekerés feltételeit, ahol lehet, ott pedig megnyitják a buszsávokat a bringásoknak. Terveznek újabb biciklitárolókat és azt is tervbe vették, hogy a csomópontok forgalmi rendjét módosítják a két keréken közlekedők szempontjait figyelembe véve.

Tervezett bubi pontok

Vértálak, sétabotok és új ékszerkollekciók

Fotó: Műgyűjtők éjszakája

A kultúrának az éjszaka kedvez, ezt az is mutatja, mennyire népszerűek Budapesten a különböző művészeti éjszakák. Áprilisban a műgyűjtőknek kedvez az éj, hiszen immár huszonegyedszer rendezik meg a budapesti belvárosi galéria negyedben a Műgyűjtők éjszakáját. Április 12-én, csütörtökön az V. kerületi Falk Miksa utcában és környékén 18 galéria tart kiállítás megnyitókat, tárlatvezetéseket, koncerteket, előadásokat és más eseményeket ezen az estén 17 és 24 óra között. Vértálak, sétabotok, új ékszerkollekciók, valamint Sallay, Makláry, Bondor, Romvári, Mohy, Reigl, Hantai, Fiedler. A Műgyűjtők éjszakájának összes programja továbbra is ingyenes.

Örkény 100

Fotó: MTI

Örkény. Egypercesek. Macskajáték. Tóték. Latinovits.

Csütörtökön megkezdődött az Örkény István emlékév, melynek nyitánya a Mi mennyi – Örkény István százéves című kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol az író műveinek jellegzetes hangulatát interaktív eszközökkel idézik meg a szervezők.

Esterházy Péter a megnyitóbeszédében túlélőgyakorlatoknak nevezte Örkény írásait. Mint fogalmazott, nem azért hogy elfedjék, elvicceljék a brutalitást, hanem ellenkezőleg, „törékenységükben, akár nagyvonalúságukban megmutassák azt”. Az író az egyperceseket „világszabadalomnak” nevezte.

A centenáriumi emléktárlat két részre tagolódik, az első Örkény életpályáját mutatja be a születéstől az írói beérkezésig, a Tóték és a Macskajáték színházi bemutatója utáni világhírnévig. A kiállítás második része az írói világot idézi meg. Ide egy tükrös ajtón keresztül lehet belépni, odabent a Tótékra emlékeztető dobozok, interaktív eszközök idézik fel Örkény jellegzetes világlátását. Egy telefonfülke kagylóját felemelve például Örkény Istvánt hallhatjuk, amint egyik írását olvassa fel. A Tótékat idéző kerti vécében pedig az ismert filmadaptáció részletei futnak.

A pénz viszont itt is beszél. Legalábbis ez derült ki abból, amit a megnyitón a múzeum főigazgatója, E. Csorba Csilla mondott. Megjegyezte, a kiállítás szervezését pénzügyi problémák nehezítették, ám ezeket maga az író „oldotta meg”, hiszen a költséges üvegtárlók helyett a papírdobozokból építhették fel az installációkat. E. Csorba Csilla szerint a tárlat méltó Örkény Istvánhoz, hiszen a könnyedség árad belőle, miként az író műveiből is.

Hídfőre festették a Nemzet Színészeit

Fotó: BKK.hu

Alig 10 nap alatt született az a faldekoráció, amely a Nemzet Színészeit örökíti meg a Rákóczi híd pesti hídfőjénél. A 60 méter hosszú, 4 méter magas falfelületre azon művészek portréi kerültek fel, akik már nincsenek köztünk. A Suppré-Neopaint csoport Komlós Juci, Lukács Margit, Agárdy Gábor, Bessenyei Ferenc, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc arcképét festette meg (minden alkalommal kérve az örökösök és fotóművészek hozzájárulását). Csupán Darvas Iván arcképe hiányzik a gyűjteményből, mivel a művész özvegye nem járult hozzá a portréfestéshez. Kár.

Nosztalgia a villamoson

Hétfőn még régi idők emlékeit idézheti meg a BKV segítségével az, aki a 99 éves favázas nosztalgia villamoson tesz egy kört a 2-es villamos vonalán.

Fotók: MTI

Sokadalom esőben

Tegnap kifogtam a nagy esőzést a Várban, amikor kíváncsian útba ejtettem a Budavári Húsvéti Sokadalom névre keresztelt eseményt. Alapvetően nagyon kedvelem az ilyen jellegű vásárokat, de egyre inkább mérgelődöm, amint beljebb kerülök a forgatagba (ami jelen esetben aligha nevezhető forgatagnak, hiszen a szeles, esős időre való tekintettel alig százötven ember lézengett). Dühöm alapja pedig egyrészt az elszállt belépti díj: erre a vásárra felnőtteknek 1600, gyerekeknek pedig 800 forint a beugró. Ki sem számolom, hogy ha egy család látogat ki, akkor mennyit költenek (akkor is, ha a családi belépő 2 felnőttnek és 3 gyereknek kedvezményesen 4500 forint, amiért még egy apró vásárfia sem jár).

A másik gondom ezekkel a sokadalmakkal, hogy a szervezők szerintem nem gondolják át kellően. Gyakorlatilag mindegy, hogy mi az apropó, ugyanazokat a bódékat látod egy húsvéti, mint egy szüreti fesztiválon. Értem én, hogy az árusok helyfoglalási díja is kell ahhoz, hogy megérje egy-egy ilyen rendezvényt megvalósítani, na de kérem szépen. Imádom a kürtös kalácsot és az ékszereket, a marcipánt meg a pálinkát, de a tematikus megvalósítás talán még több embert vonzana, és hangulatossá is tehetné magát a húsvétot. Nem láttam egyetlen kézműves nénikét, húsvéti szokásokkal foglalkozó árust, viszont nagyon örültem a kihelyezett antikváriumnak, ahol van mit mazsolázni a könyvkedvelőknek (bár megjegyzem, hogy jóformán csak az eső idejére húzódtak be a könyves sátor alá a nézelődők).

Élvezetes viszont a színpadi produkció, ahol reggeltől estig aprók és nagyok ropják a néptáncot, énekelnek és vigadnak. Tegnap ugyan meglehetősen sajnáltam a néptáncoló gyerekeket, akik nyilván heteket gyakoroltak a várbeli fellépésre, de a szeszélyes áprilisnak köszönhetően jószerivel csak a szüleik tapsoltak nekik a pódium előtt.

Kisnyúl

Fotó: MTI

Kisnyúl cserél gazdát húsvét előtt egy budapesti piacon - kép és képszöveg by MTI. Talált, süllyedt. No comment.

Magyar Húsvét

Fotó: MTI

Ez a címe a héten a Várnegyed Galériában nyílt, Rieger Tibor szobrászművész alkotásait felsorakoztató kiállításnak. A kiállítás címadó műtárgya, a Magyar húsvét úgy keletkezett, hogy Osztovits Levente műfordító, irodalomtörténész síremléke készítése közben lepattant egy nagy kődarab, amely hasonlít a Kárpát-medence formájához. A művész egy kavicsbányában talált egy hatalmas, tojás alakú követ, ezt a Kárpát-medence formájú kő közepére helyezte és a tojásra fémkoszorút tett

A tárlat május 5-ig tekinthető meg.

Zsiráfborjú született

Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert

Mindig izgatott leszek, ha az állatkerti születésről hallok. Már az maga a csoda, hogy fogságban, egészen más éghajlaton is élnek állatok, az meg még inkább, ha gyarapodik az állatbanda. Tegnap a Fővárosi Állat- és Növénykert  szolgált örömhírrel: 6 héttel az előző zsiráf megszületése után Ingrid, a csapat másik nősténye is világra hozott egy életerős utódot. Az újszülött nőstény zsiráf körülbelül 168 centiméteres fejbúb magassággal született (éppen 2 centivel magasabb nálam az apróság).

Az anyazsiráfnak ez az első borja, és ehhez mérten kissé zavarban is van - állítja az Állatkert közleménye. A gondozók így kénytelenek voltak letakarni azt az ablakot, amelyen keresztül az érdeklődők betekinthettek a "szülőszobába", mert máskülönben az anya nem szoptatná rendesen a kicsit. Amint kiszsiráf megerősödik, a nagyközönség is láthatja majd.

A most született csöppségnek egyébként ugyanaz a papája (Jonas), aki a másfél hónappal ezelőtt született borjé. Szép kis bigámia a szülők részéről...

A Fővárosi Állat- és Növénykertben egyébként 4 felnőtt, szülőnek alkalmas zsiráf van: 1 pasira jut 3 csaj. Ez pedig - idézem a közleményt - "lehetővé teszi, hogy rendszeresen, minden évben szülessenek zsiráfok". Ennek érdekében a már korábban itt élő, Santana nevű nőstény mellé 2004 őszén fiatal hímet szereztek be, 2008-ban pedig - a zsiráfok jelenlegi, a korábbinál nagyobb befogadóképességű férőhelyének elkészülte után - két fiatal nőstény is érkezett a prágai állatkertből. Jonas és Santana frigyéből eddig két utód született, a fiatalabb, prágai születésű nőstények azonban csak a közelmúltban érték el az ivarérettséget. Az intézmény történetében eddig összesen 27 zsiráfborjú született, 1985-ben és 2002-ben pedig két-két zsiráf is napvilágot látott.

Mit viseltünk 1116 éven át?

A honfoglalástól napjainkig követi végig a hazai viselettörténet fontos állomásait A magyar divat 1116 éve című album, amely a Gombold újra! Divat a magyar öltözéktervezési pályázatot lezáró egész napos rendezvény alkalmából jelent meg.

A 256 oldalas, mintegy 200 divatrajzot, korabeli fénykép, plakát és múzeumi tárgy képmásával illusztrált könyv a magyar és a népviselet történelmi változásain kalauzol végig. Olyan kérdésekre keres többek között választ, mint hogy lehet-e divatnak nevezni a honfoglalás kori viseletet, hányszor volt Budapest divatközpont, és milyen volt a divat helyzete a szocialista tervgazdálkodás keretei között. A könyv szerzői Szűcs Péter és F. Dózsa Katalin több mint százéves hiányt pótoltak, hiszen utoljára 1904-ben jelent meg a témában hasonló volumenű képes album.

A mintegy kétszáz gyönyörű divatrajz, korabeli fénykép, plakát és múzeumi tárgy képmásával illusztrált vaskos divatanyag a magyar viselet és népviselet történelmi változásain kalauzolja végig az olvasókat, és megismerteti őket az európai divat magyarországi hatásával. A könyv érdekes és izgalmas kérdésekre ad választ: lehet-e divatnak nevezni a honfoglalás kori viseletet, hányszor volt Budapest divatközpont, és milyen volt a divat helyzete a szocialista tervgazdálkodás keretei között. 

Munkácsy Bécsben

Fotó: MTI

A Künstlerhausban berendezett, Munkácsy - Magic and Mystery című, múlt héten nyílt tárlata 60 festményt és 40 más műtárgyat vonultat fel. A kiállítás anyaga jelentős részben két gyűjteményből: Pákh Imre Egyesült Államokban élő műgyűjtő, illetve a Magyar Nemzeti Galéria állományából került ki. 

Látható többek között a monumentális Krisztus-trilógia, valamint a Rőzsehordó nő, a Siralomház és a Poros út című festmények is. Bár életében a festőművész több jelentős képét is bemutatták Bécsben, ez az első alkalom, hogy Munkácsy művészetének ilyen átfogó keresztmetszete látható Ausztriában. A kiállítás különlegessége a Magyar Nemzeti Galéria közlése szerint az is, hogy először látható külföldön együtt a három bibliai tárgyú, nagyméretű festmény.

Tormay Cécile a Rókus előtt

Fotó: MTI

Alig néhány napja új szobrot avattak fel Budapesten, méghozzá Tormay Cécile írónőét. R. Törley Mária szobrászművész munkája a Szent Rókus Kórház előtti parkban kapott helyet.

Az írónő anyai dédapja egyébként a Lánchíd építésében volt Széchenyi István munkatársa. Tormayt külföldön jobban ismerik mint itthon, első sikeres regénye, az Emberek a kövek közt angolul, németül, olaszul, franciául és svédül is megjelent. Szintén több nyelven látott napvilágot a Régi ház, amelyért Tormay elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját.

Mindamellett,hogy a politikával is kacérkodott (ő volt az alapítója a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének), a pikantéria végigkísérte életét. Férfiak és nők körében egyaránt pletykára adott okot a sajtóbotrány, amely leszbikus kapcsolata miatt hozta szóba Pallavicini Eduardina grófnővel. Tormay a rágalmazási pert megnyerte (Horthy Miklós lépett közbe), de a női nemhez kötődő érzelmei kapcsán örökre a szóbeszéd alanya maradt (mint ismeretes, egy olasz nővel tizenöt éven át volt boldog, majd pedig Mátraházán élt egy grófnéval).

Play Rubik

2017. Rubik-kocka formájú múzeum. Hoppá!

A minap jelentették be, hogy létrehoznak egy múzeumot a nagy magyar szellemi teljesítmények bemutatására, méghozzá egy Rubik-kocka formájú épületben, várhatóan a Rákóczi híd budai hídfőjénél. Az ötlet attól a Radnai Pétertől származik, akit a közlemények a Playboy korábbi főszerkesztőjeként emlegetnek, de akiről tudni érdemes, hogy korábban a kereskedelmi televíziózás producereként volt ismert, február óta pedig a Ringier televíziós produkciós vezetője. Szóval lényeg a lényeg, hogy Orbán Viktort többen is óva intették a Radnaival való együttműködéstől (o tempora, o mores), de a miniszterelnök a féltői kapcsán nem volt rest megjegyezni, hogy ő bizony már látott olyat, amilyet a Playboyban is lehet. Húha, milyen szépen elkanyarodtunk Rubiktól a Playboyig.

Szóval Radnai fejéből kipattant az ötlet, s ahogy Orbán most fogalmaz, az új múzeum bizony a 21. századi magyar újjászületés szimbóluma lesz. Rubik Ernő aláírta a szándéknyilatkozatot, s hozzájárult, hogy a felépítendő épület alapjául a védettséget élvező kocka motívum szolgáljon. 

Elsötétültünk

Tegnap este a Föld órája programhoz csatlakozva Budapest is elsötétült este 8-tól. Kialudtak a fények, meggyúltak a mécsesek a városban, de nem csupán a fővárosban, hanem még 80 magyarországi településen. Összesen 147 ország csatlakozott az eseményhez, melynek célja elsősorban a figyelemfelkeltés. Fotók: MTI

Árvácska a Sándor-palota előtt

Fotó: HVG.hu, Stiller Ákos

Péntek este - amikor mint egy kolléganőm írta, úgy ürültek ki Budapest utcái, ahogy az Onedin család óta soha - elhangzott az interjú. Volt, aki otthon, akadt, aki kocsmák borgőze fölött várta az elnöki beszédet. Európa újra ránk szegezte tekintetét. Alig néhány perccel ezt követően már róttam a várost. Látni akartam az arcokat, hallani a hangokat.

A belvárosban csapatostul álltak a rendőrök. Mindenütt. Fiatal egyenruhások készenlétben, Budapest morajlását megtörték a szirénák. Végighajtottam a fontosabb pontokon, majd felsétáltam a Sándor-palotához. Az árvácskák között sátrakban üldögélő emberek, alig nyolcvan tébláboló. Kamerák kereszttüzében mindig hangosabbnak hallatszott a mondjon le. Csak álltam ott, és bámultam a klasszicista épületet. A maga végtelen csendességével. Előtte egy szem palotaőr nézett semmibe, néhány turista megbámulta az egybegyűlteket. De senki nem kérdezett semmit.

Az épület még az 1800-as évek végén kapott politikai színezetet. Az állam előbb kibérelte, majd megvásárolta, s Andrássy Gyula ötletére lett a mindenkori miniszterelnök lakhelye. Itt lakott Horthy, és itt lett öngyilkos Teleki Pál. Budapest ostromakor pedig javarészt megsemmisült az épület. Csak több évtized után, 1989-ben döntöttek a felújításáról. Az ok turisztikai jellegű volt: a döntéshozók úgy vélték, nem járja, hogy a siklóval a várba toppanó turisták egy romot pillantanak meg először. A külső renoválás megtörtént. Majd újabb évtizedes csend után az Orbán-kormány hozott határozatot a teljes körű helyreállításról. Az akkori elképzelések szerint a palota újra miniszterelnöki lakként szolgált volna, csakhogy Medgyessy Péter nem kívánt odaköltözni. Így esett meg, hogy kilenc éve a mindenkori köztársasági elnök otthona lett az immár Köztársasági Elnöki Hivatalként működő Sándor-palota.

A történelem ezen a péntek esti órán visszaköszön. Fiatalok jönnek-mennek. Bámészkodnak. Haladnak tova. A szél meg csak fúj rendületlenül, árvácskák százainak rázza-rázza színes fejét.