Budapest Timelapse 2012

Tavaly decemberben tette közzé az interneten Dancsó Péter a Budapest Timelapse 2012-t. Mostanában a politikai eseményekre tekintettel időnként újra fel kell szívnia magát az embernek ahhoz, hogy derűsen tekintsen a fővárosra. Dancsó Péter filmje azonban még ehhez is kiváló segítség.

A fiatal operatőr-vágó korábban éjszakai fényében láttatta a várost, most viszont a nappal-éjjel kontrasztja, a nyár-tél kettőse teszi még izgalmasabbá a filmet. A zene is remek választás: Jamin Winans Ink című filmjének három számából kevert egyet Dancsó. Nézni, hallgatni is öröm.

Éjjeli séta a Vadasparkban

Jópofa ötlettel állt elő a Budakeszi Vadaspark csapata. Azt kérdik a látogatóktól, hogy elég bátrak-e ahhoz, hogy benevezzenek egy éjszakai túrára. Az éjjeli vadszemlélésre bárkinek lehetősége van péntekenként, közvetlenül naplemente után (előzetesen persze jelentkezni kell), zseblámpával felszerelkezve.

Mint a vadaspark honlapján írják, az éjszakai túra ötlete onnan származik, hogy a kisragadozók napközben bizony szundítanak, de amint leszáll az éj, vadregényes életbe kezdenek. Ilyenkor aktív például Dagi és Stikli, a két szerelmes mosómedve; Szilveszter, a tartózkodó vadmacska; Büdi, a nyest. A friss jövevényről, Pupákról, a rókáról nem is beszélve, hát még a két borzról: Boni és Clyde éjjel alapos és szakszerű földmunkálatot folytatnak a kifutójukban. Aki nem hiszi, járjon utána!

Kőarcok

A Népszabadságban bukkantam a Kőarcok picinyke, ám annál lelkesebb csapatára. A mindössze három főből álló, elhivatott felfedező immár 6 éve igyekszik közösen megtalálni és megörökíteni a budapesti kőarcokat. A céljuk az, hogy képeik által megmutassák, mennyire fontos őriznünk a budapesti építészeti értékeket. "Az ember néha el is feledkezik arról, hogy a város élete nemcsak az emberek és autók tömege, nemcsak a zaj és szmog őrjítő ereje, hanem a sok szépséget tükröző város életében a kőarcok hallgatagságának különleges, távoli morajlása is élénken él. Ha hangtalanul, de szólnak hozzánk, figyelik lépteinket a házak kapui, ablakai felett meghúzódó, néhol kifejezetten félelmetes emberi, állati, démoni Kőarcok" - írják magukról honlapjukon. Eddig negyvenhét cím fölötti kőarcot örökítettek meg (a galériában számos európai alkotás is megtekinthető), vagy kaptak a hozzájuk hasonló érdeklődésű értékóvóktól. A fotókat végigböngészve azonban érdekes, hogy az alkotások többsége nem éppen barátságos, sőt inkább ijesztő. Annak nagyon örülnék, ha valami lelkes városismerő építész palánta elárulná nekem, miért ilyen félelmetes alakok tekintenek ránk a házakról... s tátják hangtalan üvöltésre magukat.

A Kisföldalatti

A Kisföldalatti. Igen. Gyermekkorom kedvenc járműve. Miért? Mert mindig úgy hittem, hogy egyenesen a világ közepére (a Hősök terére) visz. Apró termetű emberekre találták ki, legalábbis így gondoltam apró koromban. Ezt felnőttként alá is támasztottam magamnak, hiszen bár a 167 centit nem haladja meg méretem, ha egy velem egymagassal szembe találok leülni, akkor bizony a térdünk összeér.

A Kisföldalatti becsületes neve egyébként Millenniumi Földalatti Vasút, hú de hivatalos, be szép! S méltó is, hiszen ugyanakkor hálózta be a legszebb sugárút alatti teret, amikor a londoni metró is megvalósult. Csak mondanám a mai budapesti metró bővítőinek, hogy a Kisföldalattit bizony 3 év alatt kivitelezték. HÁROM. Kiírom nagybetűkkel, a miheztartás végett. No de politika ide, aktuális helyzet oda, ez a mi kis járművünk bizony immár tíz éve része a világörökségnek.

Tessék csak lemenni a peronokra, és megcsodálni. A mívességét, azt a máshoz nem viszonyítható hangját, s tessék megnézni a hatodik kerületi nénikéket, akik évtizedek óta ezzel közlekednek. Bámulatos élmény, hiába.

Nagy négyes

Egyre gyakrabban keresem fel a Belvárosi Színházat. A Zsinagóga mellett álló egykori filmszínházhoz engem ugyan kevés, anyámat annál több emlék köti. Egykor itt nézett meg minden fontos filmet, nagyapámmal egyetemben hetente visszatérő vendégek voltak itt. S amikor a Belvárosi Színházba jóanyámmal karöltve megyek, engem is elfog valami nosztalgikus érzés. Ha már nosztalgia, legyen könnyezős.

Elsők között a Nagy négyes című darabra neveztünk be. Ez bizony egykor ünnepelt operaénekesek szívhez szóló és humoros története, akik egy művészotthonban élnek. Itt tengeti mindennapjait a tenor, a basszus és az alt, mígnem egy szép napon beköltözik a szoprán is. Végre összeáll a nagy négyes, Verdi operájának, a Rigolettónak legendái. A Rigolettóhoz szép emlékek fűznek, egyik kedvenc operám - szintén anyámnak köszönhetően. A darab további történéseit nem árulom el, a lényeg, hogy Molnár Piroska, Vári Éva, Benedek Miklós és Szacsvay László Gálffi László nagyszerű rendezésében olyan alakítást nyújtanak, hogy még potyog a könny, amikor már nevetésbe fullad a hang. Mennyei.

3 millió forint egy Budapestről szóló könyvben

Úgy látszik, korunk népbetegsége, a kuponláz nem csupán a szórólapokon és a neten terjed, hanem immár a könyvek világában. Ezt bizonyítja, hogy az idén megjelent Kuponok Könyve - Budapest és Pest megye 2012 című kiadványban a kedvezményes vásárlásra buzdítják az olvasókat. A szerzők nem titkolják, hogy a Kuponok Könyvét azért jelentették meg, hogy kényelmesebbé tegyék a vásárlást, és megszabadítsák a könyforgatót a netes kuponvadászat borzalmaitól (ha van ilyen). Ajánlásuk szerint érdemes mindig a táskánkban tartani a kiadványt, hátha épp egy olyan étterembe megyünk be, ami a partnerük, vagy éppen egy frissítő masszázsra vágyunk. Csak fel kell ütni a kiadványt, és no lám: van kupon vagy nincs? A kötet egyébként több mint 300 kupont kínál több mint 3 millió forint értékben. Kíváncsi lennék, mennyit kell költeni ahhoz, hogy 3 milliós kedvezményt kapjunk. Üzleti fogásnak nem rossz! Kérdés, hogy ezért megéri-e kiadni egy 264 oldalas könyvet.

Luxusmustra Budapesten

Egyedülálló küldetésre vállalkozott egy nemrég megjelent könyv, a Luxushotel, Hungary szerzője, Kordos Szabolcs (aki nem mellesleg a Blikk újságírója). Bejutott a budapesti luxusszállodák diszkrét és zárt világába, ahol a titoktartás a legdrágább szolgáltatás, és gyakran az ember maga az árucikk. Az író hónapokat töltött az ötcsillagos ipar szorgos hangyáival és csúcsragadozóival, hogy megtudja, mi zajlik valójában a forgóajtón túl. Az informátorok előbb-utóbb megnyíltak: meséltek a sztárok vad partijairól, eltusolt politikai botrányokról, a lobbiban hallgatózó kémekről, a bogaras vendégekről, de nem feledkeztek meg saját szennyesük kiteregetéséről sem. Beszéltek, mert már túl sokat láttak ahhoz, hogy hallgassanak. Kordos Szabolcs könyvéből megismerhetjük a belvárosi luxushotelek életét a takarítónő, a boy, a recepciós és a menedzser szemszögéből. Beléphetünk velük a lakosztályokba és az alagsori folyosókra. Kiderül, hogy ez a világ romantikusabb, romlottabb és főként sokkal izgalmasabb, mint azt valaha gondoltuk volna. 

Gátra fel!

Ha hirtelen elegem lesz a városból, és a közelben keresek pihenőhelyet, akkor a Kopaszi gátat keresem fel. Autóval legfeljebb negyedórára van a belvárostól, és ha egészen besétálok, akkor elég messzire jutok a forgalom zajától. Szerencsére jó nagy a parkolója, melynek díja néhány száz forint, ezért az összegért viszont egész nap itt lehetek. 

Nagyon európai, hogy este bezár a gát, így megkímélik a vandalizmustól. Az viszont már kevésbé, hogy kutyát nem lehet bevinni. Persze, belátom, hogy nem mindenki tartja a városi létnek megfelelően négylábú kedvencét (azaz nem szedi fel utána a piszkát), de remélem, hogy nem csupán hiú ábránd a részemről, ha abban bízom, hogy idővel ez pozitívan változik majd.

Üzleti ebédekhez is kiválóan alkalmas a hely egyébként, különösen, hogy egyre több barátságos étterem és étkezde található itt. Az egyik első a Ponyvaregény volt, ahol a különleges étlap még mindig remek olvasnivalóul szolgál. Aki erre jár, ne hagyja ki a padlizsánkrémjüket és a grillezett kecskesajtot salátaágyon. A limonádé imádóit azonban óvatosságra inteném, a cukorsziruppal nem bánnak csínján a pult mögött.

Májusban nyílik a Varázshegy

Nem, most nem Thomas Mann regényéről van szó. Idén májusban végre megnyílik a látogatók előtt a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik legnagyobb beruházása, a Nagyszikla belsejében kialakított Varázshegy. 3200 négyzetméter, 17 terem ad majd teret annak, hogy óriás állatok modelljeit, különleges ősmaradványokat, élő kövületeket tekinthessünk meg. Ezek mellett kalandos játékoknak is otthont ad majd a Varázshegy, nemkülönben egy 3D mozi és szimulátor vetítőteremnek. Az itt futó kiállításoknak célja, hogy a földi élet színpadán valaha feltűnt különleges és gazdag életformákat mutassa be. Az állatkerti tájékoztató szerint egy húszméteres bálna és óriáskalmár várja majd a látogatókat, akik többek között jégkorszaki időutazáson is részt vehetnek majd.

Gyümölcsoltó Boldogasszony a Füvészkertben

A Füvészkertben mindig jó sétát tenni, és ilyenkor, a tavasz ébredésekor különösen szeretem figyelni, miként ébredezik az Illés utcai botanikus kert. A természetbarátok és gyakorló kiskertészek remek ötleteket leshetnek el jövő héten vasárnap. Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (amikor a katolikus egyház egyébként Jézus fogantatását ünnepli) elméleti és gyakorlati tanácsokat kaphat bárki a fák oltásához.